Remek kikötő helyek vannak a Dunán

Délelőtt Komáromot néztük meg. Nagyon szépen rendbe tették, rácsodálkoztunk az Európai udvarra, amit sajnos nem fejeztek be és előreláthatólag nem is fognak. 

Korai egy órakor már vizen voltunk. Elindultunk lefelé. Végig nyugodt vizen jöttünk. Attól tettük függővé hol kötünk ki, hogy hol találunk számunkra megfelelő táborhelyet. Két elképzelés volt. A Süttői sziget vagy a Nyergesi sziget spicc. Süttőre értünk először, de meglepetésünkre ott már állt egy sátor. Igy tovább eveztünk tíz km-t. Ideértünk Nyergesújfaluhoz, és itt is voltak. Négy motorcsónak horgonyzott. Már az úton eldöntöttük, akárki lesz is ott, maradunk. Pont elegünk volt. Az itt lévők barátságosan házi pálinkával fogadtak. Jó volt a belépőjük és ez megalapozta az est hangulatát. Bíztatott, maradjunk, őket nem zavarjuk. Sőt meghívott minket egy házilag készített frissen sült kolbászra. Egy egy nemzetközi csapat volt: néhányan magyar gyökerekkel rendelkező szlovak és cseh motoros vízitúrázók voltak. Kellemes estét töltünk együtt kölcsönösen felvonultatatva csapataink ital készletét. Csak felvonutattuk, de nem ittunk. Dömit volt a legnehezebb rávenni a szociális kapcsolatok ápolására. De Judit bekeményített: Nem maradhatsz itt! (sátorban). Kellemes beszélgetéssel telt el az este. 

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük