Kik vagyunk

Kluka Rita

Székelyné Dömötör Katalin
1960. május 13-án, pénteken születtem. Szerencsés nap. 🙂 Édesanyám kajakos lány volt, édesapám kenuzott. Európa bajnok volt 1959-ben. Az, hogy a szüleim kajak-kenusok meghatározó lett az életemben, hiszen szinte a Dunán nőttem fel.

Egész pici koromtól kezdve jártunk túrázni, versenyekre. Nálunk nem volt nyaraló, balatoni beutaló. Minden szombat – vasárnap túráztunk a Dunán. Nagyobbacska koromban, amikor már versenyszerűen kajakoztam, hosszabb 2-3 hetes túrákra is mentünk. Bejártunk minden vizet, amit csak lehet.

Szüleim már végig evezték a Duna felső szakaszát 🙂 Most rajtam a sor és ehhez nagyon jó társakra találtam. Ma már egy iskola keretei között, az évenkénti vízitáborban igyekszem megismertetni és megszerettetni a vízitúrázást sok-sok gyerekkel és szüleikkel.

Igyekszem átadni nekik minden tapasztalatot és tudást a vízről, túrázásról, amit az évek folyamán megtanultam. Sokan visszajárnak, vannak volt tanítványok, akik már a gyerekeiket hozzák ide. Ők is és a családom is izgatottan várja, sikerül-e nekünk 60nal a Dunán 🙂

Vaskuti Éva

1956 október 22-én születtem Budapesten. Ha a forradalmat túlèltem egy naposan, akkor a Duna vègig evezése nem lehet akadály.

Gyerekkorom óta a kajak-kenu sport nagy rajongója vagyok. Pályfutásomat evezősként kezdtem. Ezt váltotta fel később a rendszeres vizitúrázás, majd napjainkra a sárkányhajózás, melyben komoly sikereket érünk el sporttársaimmal.

Hėtköznapjaimat a munka, az unokák, kertészkedés, túrázås tölti ki. A leevezés ötletėt azèrt találtuk ki, mert a folyó szeretete végigkisèrte életünket, most mi kísèrjük végig a folyót a Fekete-erdőtől a Fekete-tengerig.

Mindemellett szerettük volna felhìvni a figyelmet arra, hogy hatvan felett, nagymamaként is bele lehet ugrani nagy kalandokba.

Vári Judit