AUGUSZTUS 5. szerda

Egész éjjel esett. És most is esik😭

Reggel elaludtunk, 9kor ébredtünk fel. Sietve bontottunk sátrat, mert a szúnyogok ettek minket. Így már 11kor vizen is voltunk. Áteveztünk a túloldali fürdőszobába és a túrai napirend szerint délben már reggeliztünk, ebben a tempóban menekülve az árhullám elől. Sose ér utol. 😊

Mindannyiunkat úgy engedtek el, hogy vigyázzunk magunkra. Nincs mire, nincs hajó forgalom, csend béke nyugalom. Az eddigi utunk legsimább része. 

Kevés kultúr programról tudunk beszámolni. Dunavecse mellett eveztünk el, ahol a kislak állt a nagy Duna menetében. 

 A menetrend szerinti eső elől táborhelyet kerestünk már Dunaföldvárnál (1561 km) Az első jó jó, de sz… r volt. Iszapos. Éppen visszaszálltunk, amikor Judit (Sasszem klinikának köszönhetően) észrevett egy kajak négyest egy vonta tetején. Akkor itt egy kajak-kenu klub lehet. Picit továbbevezve meg is találtuk a helyi Polgárőrséget. A helyi polgárőrök magyar szokás szerint pálinkával fogadtak minket. Oda vissza kinálgattuk egymást. És ez eltartott egy darabig. Análkától eltorzult az arcuk. De azért minden lecsúszott. A barátságos fogadtatás következtében kulcsunk lett egy igazi fürdőszobához. Most mindjárt indulunk vacsorázni, ajánlották a helyi halász csárdát. Szép, rendben tartott sétány van Duna parton. Érdekes emlék táblákat találtunk. Például több, mint 14 000 db palacsintát sütöttek egy alkalommal, megtudtuk, hogy ahol lakunk azt úgy hívják, ‘Aztakeservit Bázis”, és nem hittünk a szemünknek, amikor egy hatalmas vörös csillagos sarló kalapácsos emlékműbe botlottunk. Keringtünk körülötte, csócsáltuk minden oldalról, de az volt. Ma reggel megkérdeztük vendéglátónkat, ő elmondta, hogy a város öregjei nem engedték elbontani, mondván ez a múltjuk része. Pár méterre mellette egy életszerű Első világháborús emlékmű volt sok helyi hősi halált halt férfi nevével. 

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük