Augusztus 8. vasárnap

Augusztus 8. Vasárnap 

Zajos éjszaka után hamar elindultunk. Nagyon meleg volt már reggel, és furcsa köd vagy pára szerű anyag lebegett a város felett. Alig lehetett 200 m-re ellátni. Nem tudtuk elképzelni, mi ez. Amikor feltámadt a szembeszél, kezdett tisztulni levegő. Sok km-rel lejjebb, egy nagy kanyar után láttuk, hogy ég a hegy. Ott szállt fel a fehér gomolygó füst. 

Kis mellékágba eveztünk, hogy levágjuk a nagy kanyart, gondoltuk, hogy a  sodrás itt sokkal kisebb lesz. Ebben az ágban belebotlottunk egy vízre épült igazi kockás terítős kiskocsmába. Barátságosan fogadtak, kikötötték a hajóinkat. Isteni finom sült pontyot és kolbászt ettünk. Judit mindenhol kolbászt eszik, teszteli a szerb kolbászokat, mert nem szereti a halat. 

30 km-t eveztünk le Ritopekig, az üdülő területén találtunk sátorhelyet. Már meg sem lepődünk, olyan barátságosan fogadtak, de mégis! Segítettek kikötni, kihordták a csomagjainkat, kiugrottak a kertből, megkínáltak csevapcsicsivel és meghívtak egy sörre. Olyan volt, mint a Boni-foknál. 

Amit tapasztalunk Szerbiában :

  • A városok, falvak leérnek a Dunáig 
  • Sok szabadstrand van
  • Rengetegen pecáznak
  • Sokan motoros ladikkal közlekednek
  • Rendkívül kedvesek
  • Segítőkészek 
  • Mindenütt örültek nekünk

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük