Augusztus 6. szombat

861 táblától indultunk. 

Tegnap a zsilipeléskor újabb 15 m-t süllyedtünk, így a Vaskaputól eddig 80 km alatt 45 m-t zsilipeltünk le. A Vaskapu fölött a Duna olyan, mint egy tó, legalább másfél km széles volt. 

Reggel egy, a hőség ellen rakományát vízzel permetező uszály úszott el előttünk. Sóvárogva arra gondoltunk, hogy milyen jó lenne egy ilyen a kenu fölé nekünk is. 

Csomagoláskor a helyiek jöttek segíteni, nézték mire van szükségünk. 

Vízreszállás után élvezkedtünk a kenuban, mert újra FOLYT a Duna. Utoljára a magyar szakaszon volt ilyen érzésünk. A hármas határt (szerb, román, bolgár) egy nagy fehér kő jelezte a parton, semmi hivatalos szerv nem volt. A kővel szemben a Timok folyó folyt be a Dunába, ez a kis folyó adja egyben  a természetes határvonalat Szerbia és Bulgária között. 

Itt a Duna nagyon széles, rendkívül tiszta, messzire lelátni a mederben. Eltűntek a hegyek körülöttünk, kisimult a táj, ezzel együtt az erdős, ligetes part gyönyörű látványt nyújt. A Duna nagyon alacsony vízállása miatt sok a zátony, némelyiken rengeteg madár ücsörög, és az itt-ott  több éve fennakadt rozsdás hajók roncsai láthatók. Nagyon nehéz jó kikötőhelyet találni, mert a folyó szélén sok helyen nádas, dzsindzsás, iszapos részek vannak. Nincs nagy hajó forgalom, naponta egy két uszállyal találkozunk, minden este felé jön egy szállodahajó is.

Ma nagyon meleg volt, annyira, hogy kikötöttünk egy árnyékos helyen a nap elől menekülve. Ott egy kis szundi is  volt.

Kihasználtunk ma is egy uszályt egy kis vizezésre, aminek a vízéről pont a Novo Selo strandján szálltunk le. 

Itt a strandon hangulatos büfét találtunk. Le is telepedtünk egy kis időre. Lehűtöttük magunkat néhány hideg itallal. 

Sátorverés után visszaültünk a büfébe a túra első halételére, ahonnan csodálatos naplementében gyönyörködünk. Olyan érzésünk van, Bulgária rendben lesz. Az első benyomásunk, hogy kedvesek, segítőkészek. 

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük